A Villa Negra nem apácazárda…

111 éve, 1899. január 29-én született Páger Antal

  

"Engem sem libériás inas szolgált ki akkor, amikor a világot megpillantottam és bár akkoriban nem volt hiány cipőtalpakban, mégis sokat szaladgáltam mezítláb. Nem csoda tehát, ha szívesen játszom úgy színházakban, mint filmen olyan hősöket, akik a maguk erejéből és tehetségéből emelték fel magukat a magasabb kultúrába és jobb anyagi viszonyok közé"

  

Iparoscsaládban született Makón, apja csizmadia volt. Hét testvére közül négy korán meghalt.

Gyermekkorában a zene és a festészet érdekelte, később fordult a színház felé. Édesanyja, Czimbrik Rozália jegyszedőként dolgozott az egykori makói Hollósy Kornélia színháznál, és gyakran elvitte magával Tóni fiát a színházba. A kis Antal eleven, éles eszű, rendkívül gyors felfogóképességű gyermekként tágra nyílt szemekkel gyönyörködött az operettekben, népszínművekben. A család szerény anyagi lehetőségei miatt neki magának is ki kellett vennie a részét az értékteremtő munkából. 

„Végig dolgoztam az egész gyermekkoromat, hogy legyen ruhám és tandíjam, úgy hogy én voltam szerelő, szereltem Piano arató gépeket Glück Samunál, majd következő évben cséplőgéphez mentem munkásnak, summásnak, ahol fél részt kaptam, hordtam a rudast meg a pelyvát, és 14-15 évesen cipeltem a búzás zsákokat. A parasztokkal együtt a kazal tetején ugyanazt a munkát végeztem, mint ők Ugyanúgy viselkedtem és éltem, mint ők.” 

Tisztességét mutatja, hogy gyermekkorában Makón, a Szent János téren talált egy százkoronás bankjegyet, melyet az egyik köztiszteletben álló iparosmester, Kucses Imre műbútorasztalos segédje vesztett el. A pénzt Páger Antal hiánytalanul visszajuttatta a károsultnak.

A makói Csanád Vezér Főgimnáziumban 1918. június 15-én érettségizett. Főleg a humán tárgyakban jeleskedett. Hoffman János tanára inspirálására a legjobb rajzolók közé tartozott, későbbi életének alakulását ez a sajátos tehetsége jelentősen meghatározta. Csizmadia apja nem pártolta fia művészi érdeklődését, összetörte hegedűjét és festőállványát is (Páger 45 évig nem vett újra ecsetet kezébe). Az esetről a művész így emlékezett: „Egy iskolatársamnak volt hegedűje, kértem, mutasson meg néhány alapfogást. Kölcsön is kaptam a hangszert. Hazavittem, bementem az udvaron lévő fáskamrába, ott próbáltam pengetni a húrokat, nehogy valaki meghallja. Belőlem jó hegedűs lehetett volna, de az apám széttörte a fejemen a hegedűt".

Az első világháború alatt Olaszországban szolgált és kadét őrmesterként szerelt le.

Katonaság után Budapesten beiratkozott a tudományegyetem jogi fakultására: „azért a jogra, mert ott a folyosón, ahol ácsorogtunk, mindenütt sokan álltak, csak egy ablak előtt nem állt senki, s ennél a jogra lehetett beiratkozni De bizony még a beiratkozás költségeit is a barátok adták össze, mert nekem egy vasam sem volt.”

Az elhatározást finanszírozandó lakatossegédként dolgozott, majd aratómunkásnak állt, hogy a leendő tandíjára valót összeszedje. A tanévnyitóig visszautazott Makóra, ahol szórakozásból részt vett  néhány műkedvelő színielőadáson. Az egyik előadást követően felkereste a székesfehérvári színház titkára, és felajánlotta neki, hogy menjen el Fehérvárra színésznek.

 

Így első társulata Székesfehérvárhoz kötötte (1919-1922), majd játszott Kecskeméten (1922-1924), Pécsett (1924-1925). Nagyváradon egy évadon keresztül, az 1925-1926-os évben lépett fel, majd 1926-1930 között a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. Szegedről Beöthy hívta 1931-ben Budapestre, ahol kezdetben az Andrássy úti Színházban, majd a Magyar Színházban töltött el egy-egy munkával teli évadot. Hamarosan sztárnak számított: 1937 és 1939 között a Vígszínházban akkoriban horribilisnak számító gázsit, fellépésenként 250 pengőt kapott.

A színházi szerepek mellett kedvelté vált a filmszakmában is. 1932-ben lépett először a felvevőgép elé. Kabos Gyulával és Dayka Margittal a főszerepben eljátszotta a "Piri mindent tud" című film egyik főszerepét, ám a film óriásit bukott. Úgy gondolta, hogy többé már senkinek nem kell a filmszakmában. Végül több mint kétszáz filmet, tévéjátékot forgatott élete során. Megsokasodott filmszerepei közepette végezte színpadi feladatait. Pontos, korrekt munkáját, ugyanakkor hallatlan mély belső átéléssel megformált szerepeit megszerette a filmszakma, s a közönség kedvencévé is vált, így egyre több filmes feladatot kapott.

„Az volt az egyetlen politikám, hogy kemény vonásokkal megmutassam a lenn hagyottakat, akik közül való vagyok, hogy a kisemmizettek lássák bennem és alakításaimban, hogy ők is valakik, hogy ővelük, őbennük lehet hősöket állítani a magyar színpadra és filmre”

1939. december 17-én a Délvidéki Független Hírlapnak nyilatkozta: "Világéletemben mindig megelégedett ember voltam. Mindig beértem azzal, ami van... az ember szeresse a munkát, szeressen keményen dolgozni minden fillérért..., nem utolsó dolog, ha nyugodtan alhatunk éjszaka és mindig tiszta bátorsággal tudunk más ember szemébe nézni Jó érzés az is, ha minél több ember tartja rólunk, hogy nem tudunk még a légynek sem ártani, és végül úgy, hogy soha senki sem sajnálhasson".

Az 1944 előtti filmek egyik legtöbbet foglalkoztatott színészeinek egyike volt. "Rengeteget dolgoztam, de megkértem, és meg is adták, ami kijárt." - vallotta egy riporteri kérdésre.

A magyar filmgyártás akkori rendszere, a kevés próbával, tökéletes alakításokat, és kevés korrektúrát, új felvételt igénylő színészi munkát értékelte a leginkább, mert egy-egy felvétel elhúzódása a magas kauciók, és stúdióbérlési felárak folytán jóval nagyobb előállítási költséget jelentettek, így a kezdők bizonytalankodására nem, vagy csak alig volt lehetőség. A filmvállalkozók inkább vállalták a magasabb, ún. "sztár-gázsit" is, mint a néhány napos felvételcsúszást. Talán ennek a rendszernek köszönhetően jelentek meg annyiszor a filmvásznon az akkori legnagyobb színészeink, így közöttük Páger Antal is.

1933-ban ismerkedett meg feleségével, Komár Juliskával, akivel rövidesen házasságot kötött. Ekkor vették meg a Páger-villát, majd itt születtek meg lányai, Judit (1940) és Júlia (1942).

 

 

 A háború előtt a művészvilágban a jobboldali nézeteket képviselt, antiszemita művekben is szerepet vállalt. Páger Antalnak számos tisztelője akadt, de a forrásokat olvasva az derül ki, hogy benne főként a színészt értékelték. Ő maga is elutasította a „sztár” titulust, és kifejezetten arra törekedett, hogy a közönségben az intellektuális művész imázsát tudatosítsa. A korszak végére azonban politikai okok miatt is sikerült növelnie népszerűségét, amint egy olvasói levélből is kiderül. Ez a hírhedtté vált Őrségváltás losonci sikeréről számolt be, s arról, hogy a vetítésen Páger egyes jeleneteit tapsvihar kísérte. Az elragadtatott szerző szerint minél több hasonló tárgyú filmre lenne szükség, és ezek főszerepét minden esetben Páger Antalnak kellene eljátszania.

Egyik pártba sem lépett be, de színészi hírneve botlásait is felnagyította.

A művész 1943-tól kezdődően alaptalan vádak, rágalmazások sorozatát kapta a sajtótól. Nyilatkozataiból csak töredékrészleteket közöltek, amely éppen belefért egy-egy szerkesztői szoba koncepcióiba. Valósággal versenyt rendeztek az újságírók, hogy ki tud nagyobb hazugságot kitalálni és tálalni a művész ellen. Ebben a légkörben egyedül a Kis Újság maradt mértékletes és tárgyilagos.

1943. január 21-i számában a következő tudósítás jelent meg: „Köztudomású, hogy a művész semmiféle politikai pártnak sem tagja, az irodalmi esten is csak úgy lépett fel, hogy a belépőjegyek árából származó tiszta hasznot - a teljes bevételt - a Vöröskeresztnek szolgáltatják be..."

Páger Antal a nyilas uralom idején humánus érzésektől vezéreltetve messzemenőkig igyekezett a környezetében lévő üldözött zsidó ismerősein, orvosokon, ügyvédeken és színészeken segíteni. Dr. Zágon Andrásról, (aki két lánya, Juliska és Judit születésénél közreműködött) a megbélyegző sárga Dávid-csillagot ő szedte le. A művész felesége gyakran instanciázott Jaross Andor belügyminiszternél, hogy a bajba jutott aknak menleveleket szerezzen. Mindez az akkori szituációban csak titokban mehetett.

1944. augusztus 20-án családjával elhagyni kényszerült a fővárost, és vidéken telepedett le, majd az orosz intervenciós erők offenzívája után, 1945. március 28-ról 29-re virradó éjjel lépte át az osztrák határt.

1945 július 18-án belügyminiszteri rendelettel mind a 112 filmjét irredentizmus vádjával indexre tették és megtiltották azok további forgalmazását.

Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága a budai Orbán-hegyi Páger-villát Balázs Béla filmesztéta, írórendezőnek és az őket kiszolgáló személyzetnek utalta ki. Ha itthon marad, ezer ürügyet találták volna elhallgattatására. Az itthon maradott művészek közül meghurcolták Vízváry Mariskát, Kiss Ferencet, Kiss Manyit és sokan másokat. Népellenes bűnösként kezelték Dohnányi Ernőt, a világhírű magyar zongoraművészt, korának egyik legegyetemesebb muzsikusát. Mint háborús bűnöst kikérték a Szövetségesektől Szeleczky Zitát, Muráti Lilit és Páger Antalt is.

 

1948. január 24-én - két évi ausztriai és hét hónapi franciaországi tartózkodás után - Argentínában telepedett le.

Buenos Airesben festő-grafikusként dolgozott. Önálló tárlata volt Venezuelában, Brazíliában a Sao Pauló-i Biennálén pedig 45 képpel szerepelt. 1948-54 között az argentínai Magyar Színjátszó Társaság vezetője volt. 1951-ben megkapta az argentin állampolgárságot. 1954. augusztus 14-én a Buenos Aires-i Casa de Catalunya színháznál az ő rendezésével, díszlettervezésével és főszereplésével bemutatták Curt Goetz A montevideoi ház c. színdarabját. Az 1955-ös évtől kezdődően csak vendégjátékokon vett részt.

Még Argentínában belekezdett önéletrajzi kötetének írásába, amely máig nem jelent meg.

Szíve azonban hazahúzta, és amikor Kállai Gyula kulturális miniszterhelyettes 9 pontos hazatérési ajánlatot tett neki, eldöntötte, vi sszajön. Megígérte neki, hogy rehabilitálják, visszakapja ingatlanait, képességeinek megfelelő állást és teljes költségtérítést is biztosítottak számára.

A hazahívási procedúra másfél évig tartott. Nehezen szánta rá magát a hazatérésre, rettegett a büntetéstől és megaláztatástól. Páger hazatérését segítette az a körülmény is, hogy 1955-ben, a háború végét „felszabadulásként” ünneplő 10. évfordulón amnesztiát hirdettek. Egyébként börtön várt volna rá. Hazatérése után a népbíróság is úgy ítélte, semmilyen bűntettet nem követett el.

Repülőgépe ugyancsak viharos évben, 1956-ban augusztus 30-án landolt Ferihegyen. Neje és kisebbik lánya, Juliska, Dél-Amerikában maradt, Judit lánya azonban hazaköltözött Magyarországra. Hazatérése után egyes színésztársai megvetették, a rendszer kedvencei, Major Tamás és Keleti Márton szóba sem álltak vele. Művészetét nagyra tartó kollégái azonban mellé álltak.. A hazatelepülése a kommunista kulturális diplomácia sikere volt.

 

Hamar kiderült, hogy népszerűsége múlhatatlan. Első színházi fellépésén, Molnár Ferenc Hattyújában a gyagyás nagyherceget játszotta. Amikor megjelent, őrjöngő tapsorkán fogadta. Második fénykorában több mint száz tévéjáték és film főszerepét játszotta el, miközben szinte haláláig a Vígszínház színpadán volt, utoljára a Kőműves Kelemen Vándorának énekes-táncos szerepében láthatta a közönség.

 

Visszakapta egykori villáját, újra megnősült, második felesége Szilágyi Bea (1908-1987) lett.

A budai Orbán-hegyi egykori Páger-villára nem lehetett ráismerni. Széttördelték az ajtókat, ablakokat. A házból szinte minden mozgathatót elvittek, még a tető nagy részét is lebontották. A súlyos károkat szenvedett Páger-villa részleges lakhatóvá tétele, majd eredeti állapotba történő visszaállítása több mint 3 évbe került, addig a művész a Hotel Gellért lakója volt. 1956 decemberében a művészt a Gellért Szállóban telefonon felhívta Edward T. Wailes, az USA magyarországi követe: „Művész Úr! Maga még itt van? Küldök kocsit Önért, menjen kérem vissza Amerikába.” Páger Antal azt válaszolta: "Vészterhes időket élünk, kétségtelen, bármi legyen az én egyéni sorsom, akkor sem hagyom el újból a hazám at. Egyébként köszönöm a figyelmességét Excellenciás Úr!”

 

A ’60-as évek elejétől karrierje újra felfele indul. 1961-ben a Vígszínház mutatta be Molnár Ferenc Játék a kastélyban c. vígjátékát, Turai szerepében jelentős sikert aratott. 1965-ben Henrik Ibsen John Gábriel Borkman színművében a címszerepet játszotta, 1967-ben Tenesse Williams Macska a forró tetőn drámájában Atyus megformálásában a gesztusok felülmúlhatatlansága tükröződött. A Pesti Színházban 1970-ben került színre Szakonyi Károly Adáshiba c. komédiája (partnere Bulla Elma volt). 1974-ben mutatták be Aldo Nicolai Hárman a padon c. darabját Bilicsi Tivadar, Bulla Elma és Páger alakításában. Páger Antal művészetét elismerték itthon és külföldön egyaránt.

Klasszikus és modern darabokban, tragédiában, komédiában, groteszkben egyaránt kiválóan alakított. Számtalan kisembert formált meg hitelesen, naturalizmusba hajló parasztábrázolása újdonságnak számított. Időskori szerepei mély humánumot sugároztak. A hatvanas évek elejétől több magyar filmsiker részese volt: Dálnoki Miklós Béla szerepét játszotta a Honfoglalás című filmben, Kéri építészmérnököt a Fűre lépni szabad-ban, Elnök Jóskát a Húsz órában, Tamburás szerepét a Hattyúdalban. „A kritikusok nem szerették filmet, mert nézhető volt. Nem tűnt eléggé szocialista realistának. Dobo zy Imre író kitalált egy kedves történetet, remekül játszható, életrevaló karaktereket teremtett, akik az épülőfélben lévő József Attila-lakótelep árnyékában élnek. Sorsukat hamarosan megpecsételik a sokasodó panelházak, de addig is együtt vannak. Szeretik az életet, a szabadságot, függetlenek.” (Sztankay István)

1964-ben a cannes-i filmfesztiválon a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat kapta - megosztva Ugo Tognazzival - Vajkay Ákos megformálásáért Ranódy László Pacsirta című filmjében.

1975-ben Makón járt, kerekasztal-beszélgetést tartott a József Attila Könyvtárban színészi hitvallásáról. Ekkor mondta: „Egy színésznek nincs kora, egy művésznek mindig meg kell újulnia. Én nagyon szemérmes vagyok ezzel a pályával szemben, és nagy hódolattal és nagy alázattal csinálom ezt a pályát, és én nem tudok nyugdíjba menni, mert én azt a szót, hogy nyugdíjas, ezt a címet eltaszítom magamtól. Valószínű, ú gy fogok hazamenni egyszer, hogy a második felvonásnál abbahagyom a játékot, és soha többé nem megyek vissza. Ez lesz az én nyugdíjazásom. Kegyetlen pálya ez, kegyetlenül kell bánni vele, néha önmagunkkal is. Az élet minden formáját és kegyetlenségét felhasználjuk, de csak lélekkel szabad csinálni. Ezer és ezer ember él bennünk. Az életnek ez a drámai része. A művész az, aki képes kiszakítani az embereket a napi életritmusból, és képes átadni saját érzelmeit. Ez a mi harcunk, hogy azt akarjuk, hogy ez mindig a legjobban sikerüljön, de ez nem mindig lehetséges. Mert hiszen mindent az életből játszunk el.”

1986. október 4-én lépett fel a felújított szegedi Nemzeti Színház gálaműsorában. Senki sem sejtette, hogy élete végéhez közeledik.

1986. december 12-én Sarkadi Imre Elveszett paradicsom c. darabjában Sebők professzort játszotta. A felvétel félbe maradt, s kollegáinak kellemes víkendet kívánt.

1986. december 14-én, délután otthon készült az esti előadásra. Ebéd után érezte, hogy hőemelkedése van. Szólt feleségének, hogy nem érzi jól magát, és aggódott, hogy rendbe jöjjön az esti előadásra. Hamarosan felszökött a láza és nem használt a gyógyszeres lázcsillapítás sem. Orvos jött hozzá. Végül úgy döntött, hogy lemondja az esti előadást. Mentővel a Kútvölgyi kórházba szállították, de egy óra múlva visszaadta lelkét Teremtőjének.

87 éves volt.

Még aznap este megszólalt a tv-ben Laurence Olivier szinkronhangjaként.

200 játékfilm végtelenbe nyúló celluloid-csíkja őrzi alakításait.

Tisztelői, kollegái 1986. december 30-án vettek tőle búcsút a Farkasréti temetőben.

 

Örök világosság fényeskedjék neki a mennyei színpadon!

Filmjei (nem teljes felsorolás)

 

1986 - Elveszett paradicsom                         Zoltán apja   

1985 - Higgyetek nekem!                               Grósz  

1985 - A vén bakancsos és fia, a huszár       Mihály   

1985 – Eltüsszentett birodalom                     Szépapó

1984 - Különös házasság                               Medve doktor   

1984 - Legyél te is Bonca!                             Tóni bácsi

1983 - Szent Kristóf kápolnája                     színész   

1983 – Boszorkányszombat                           az öreg ember   

1983 - Mennyei seregek                                 Lippay püspök  

1982 - "Társkeresés N. 1463"                       Hajnóczki Márton

1981 - A messziröl jött ember (TV)               Jácint  

1980 - Circus Maximus                                 Máté professzor

1980 - Wiener Walzer (TV)                            Államügyész

1980 - Két történet a félmúltból                    színész

1980 - A nagy ékszerész (TV)                        színész    

1979 - Anyám könnyű álmot ígér                  színész 

1979 - Mese habbal                                       Miniszter úr   

1979 - A téglafal mögött                               öregember   

1979 - Mesterházi Lajos: A Zebegényiek      színész   

1978 - Keménykalap és krumpliorr               Leopoldi

1978 - Tengerre néző cellák (TV)                  színész

1978 - Az elefánt (TV)                                   Molnár Antal

1978 - A zebegényiek (TV)                            Nagypapa

1978 - Philemon és Baucis                            Öregember

1978 - Drága kisfiam                                    Béla   

1978 - Becsület  TV                                       színész

1978 - Csupa öröm az élet TV                       színész

1978 - Hoci-nesze TV                                    színész

1978 - Kutyakomédia TV                              színész

1978 - Van protekciója? (TV)                       színész

1978 - Lakótársak TV                                   színész

1977 - Haszontalanok (TV)                           Tóni bácsi

1976 – Haszontalanok                                   színész   

1976 - Fekete gyémántok                              Thibald herceg   

1976 – Magnóliakert                                     színész   

1975 - Vivát Benyovszky!                              Hanszky   

1975 - A peleskei nótárius                             Nagyzajtai Zajtay István  

1975 - Ballagó idő                                         színész   

1975 - Barátom, Bonca!                                Vak férfi  

1974 - Méz a kés hegyén                               A kaposi nagypapa

1974 - Jelbeszéd                                            Balogh nagybácsi    

1973 - És mégis mozog a föld  (TV)              Decséry

1973 - A magyar ugaron                               Bíró

1972 - Nápolyt látni, és...                              színész   

1972 - Bob herceg                                         Tom apó  

1972 - Fuss, hogy utolérjenek!                      Tanár úr

1972 - Nyulak a ruhatárban                          Apuka, Dávid Rudolf    

1971 – Rézpillangó                                        Cézár   

1971 - A fekete város                                    Bibók Vince, Zsiga apja  

1971 – Uborkafa                                           színész  

1971 - "Villa a Lidón" TV mini-sorozat        Dr. Amadeo Zenzi  

1970 - Tizennégy vértanú                              Aulich Lajos   

1970 - A revizor                                             Anton Antonovics

1970 - "A 0416-os szökevény"  TV mini-sorozat színész

1970 - Hatholdas rózsakert                           Lajos bácsi  

1969 - Komédia a tetőn                                 Tolvaj  

1969 - Pokolrév                                             Professzor

1969 - Isten hozta, őrnagy úr!                       Tónay, plébános  

1969 - A varázsló                                          Csilicsala bácsi  

1968 - A beszélő köntös                                 Lestyák Mátyás

1968 - Kártyavár                                           Pukner professzor

1968 - A bíró és a hóhér  (TV)                       Barlach

1967 - Egy nap a paradicsomban                 színész

1967 - Baleset                                                színész

1967 - A kártyavár                                        Puckner  

1967 - Tanulmány a nőkről                           Gegucz Bálint  

1966 - Édes és keserű                                    színész   

1966 - Ketten haltak meg                              Reményi

1966 - Az orvos halála                                  Weisz doktor  

1966 – Utószezon                                          Kerekes   

1965 - A kőszívű ember fiai                           Öreg Pál  

1965 – Iszony                                                 Nelli apja

1964 - Szeptember (TV)                                 színész

1964 - Ezer év                                               Dr. Ludányi 

1964 - "Vízivárosi nyár" TV mini-sorozat    Dr. Gál

1964 - Rab Ráby                                            II. József   

1964 - Húsz óra                                             Jóska

1964 - Világos feladja                                   színész

1964 - Az idegen ember (TV)                         színész     

1963 - Fotó Háber                                         Rendőr ezredes 

1963 - Bálvány                                              Márton bácsi, foaknász

1963 - Isten öszi csillaga                               Király Sándor   

1963 – Pacsirta                                             Vajkay Ákos

1963 – Hattyúdal                                           Tamburás

1962 - Esős vasárnap                                    Ági apja   

1962 - Az utolsó vacsora                               Dánusz Richárd, gyáros

1962 - Húsz évre egymástól                          Sándor

1962 - Mici néni két élete                              Gál Alfréd  

1962 - Isten őszi csillaga                               Király Sándor   

1962 - Elveszett paradicsom                         Sebők Imre   

1962 - Felmegyek a miniszterhez                  Balogh Bódog 

1961 - Nem ér a nevem                                 Pintér   

1961 - Megöltek egy lányt                             Salgó

1961 - Katonazene                                        Riedl ezredes    

1960 – Zápor                                                 Pató 

1960 - Fűre lépni szabad                               Kéri, a lakásügyi bürokrata  

1960 - Az arc nélküli város                           Zách Kornél

1960 - Kálvária                                             Tóth Sándor, Gizi apja

1960 - Merénylet                                           Havel, nyugdijas nyomozo

1960 - Az utolsó pillanat                               színész  

1960 - A Noszty fiú esete Tóth Marival         Tóth Mihály   

1959 - Próbáld meg daddy! (TV)                   Mike Merwyn

1959 - Akiket a pacsirta elkísér                     Tanító

1959 – Tegnap                                               Mácsay  

1958 - Don Juan legutolsó kalandja              Leporello

1958 – Sóbálvány                                          Mohai doktor

1957 - Dani                                                    Mozdonyvezeto

1957 - A tettes ismeretlen                              Miklósi   

1957 - A nagyrozsdási eset                            Barka Sándor borellenőr

1944 – Az első                                                Balogh István halászmester  

1944 - Egy nap a világ                                  Tamás   

1943 – Aranypáva                                         Forintos Mátyás  

1943 - Kettesben                                           Pávay Szilárd,igazgató

1942 - Szép csillag                                         Avar János

1942 - Szerető fia, Péter                                Balogh Péter 

1942 – Őrségváltás                                       Takács Péter 

1942 – Házasság                                           Dr. Szabó, Mária férje  

1942 - A harmincadik                                   Tanító   

1942 – Férfihűség                                         Sándorffy Péter

1942 – Fráter Lóránd                                   Fráter Lóránd

1941 - Háry János                                         Háry János   

1941 – András                                               színész   

1941 - Miért?                                                 Péter   

1941 - Egy éjszaka Erdélyben                       II. József   

1941 - Régi keringő                                       Dudva Mihály   

1941 - Szüts Mara házassága                        Simaházi Tamás

1941 - Doktor Kovács István                         forgatókönyvíró – Doktor Kovács István   

1941 - Végre...                                               Horváth Péter főmérnök

1941 - Eladó birtok                                       Marjánszky Mihály

1941 - A szűz és gödölye                                Szélhámos festő

1941 – András                                               Laczkó András  

1941 - Beáta és az ördög                               Martino gróf

1941 – Miért?                                                Péter

1940 - Zárt tárgyalás                                    Dr. Benedek Gábor ügyvéd

1940 - Jöjjön elsején!                                    Árvay úr    

1940 - Erdélyi kastély                                   Monostory Ádám gróf  

1940 - Igen vagy nem?                                 Id Péteri János   

1940 - Hazajáró lélek                                   Török Ágoston

1940 - Zárt tárgyalás                                    színész   

1940 - A nőnek mindig sikerül                      Pista

1939 - Keserü mézeshetek                            színész

1939 - Menschen vom Varieté                      színész

1939 - A varieté csillagai                              Keats    

1939 – Bors István                                        Bors István

1939 - A miniszter barátja                            Kovács János   

1939 – Földindulás                                       Kántor János 

1939 - Szervusz Péter!                                  Tamás Endre/Tornay Péter

1939 – Fehérvári huszárok                           Onódy István 

1938 – Rozmaring                                         Kery István   

1938 – Beszállásolás                                      Dr Tibor Tibor ügyvéd

1938 - Nehéz apának lenni                            Ifj.Korössy Pál

1938 - Megvédtem egy asszonyt                    Bory Péter,mérnök

1938 – Szívet szívért                                      színész

1938 - Döntő pillanat                                    Bálint Gábor    

1938 – Azurexpress                                       Rák Tamás, tanár    

1938 - Péntek Rézi                                         Dr. Gerleszegi Gerle Géza  

1938 - Magdát kicsapják                              Alfred Harvey

1937 - Az ember néha téved                          Pákay András  

1937 - Rád bízom a feleségem                       Péter, vezérigazgató  

1937 - A férfi mind őrült                               Jónás 

1937 - Egy lány elindul                                  Brigi,Lombék fia

1937 - Édes a bosszú                                     Walter Ákos    

1937 - Pesti mese                                          Kubik

1937 - Hotel Kikelet                                      Földi Péter 

1936 – Évforduló                                           Dr. Gergely Péter tanársegéd    

1936 - Havi 200 fix                                        Tavaszi Mátyás, gyógyszerész   

1935 - Édes mostoha                                     Hargittay András báró   

1935 - Köszönöm, hogy elgázolt                   Asztalos Péter   

1935 - Az okos mama                                    Kállay Zolkó, földbirtokos, Kató férje

1934 – Emmy                                                Pálóczy

1934 – Búzavirág                                          Síró János

1934 - Barátságos arcot kérek!                     Bodrogi   

1932 - Ítél a Balaton                                      Jani, Kovács fogadott fia   

1932 - Csókolj meg, édes!                             Keszeg András

1932 - Piri mindent tud                                 Fodor L. Árpád,háztulajdonos 

  

Főbb színpadi szerepei

Aldo Nikolaj: Hárman a padon - Lapaglia

Benatzky: Az esernyős király - Percy D’Avencourt

Bókay János: A feleség - Zoltán

Csehov: Három nővér - Csebutikin

Hunyady Sándor: Bors István - maga Bors István

Kodolányi János: Földindulás - Kántor János

Kohout: Ilyen nagy szerelem - Taláros úr

Mesterházi Lajos: A tizenegyedik parancsolat - Az író

Mrozek: Tangó - Eugeniusz

Molnár Ferenc: Liliom - Liliomfi

Molnár Ferenc: Játék a kastélyban - Turai

Nash: Az esőcsináló - Starbuck

Offenbach: Orfeusz az alvilágban - Styx Jankó

Shaw: Szent Johanna - Dauphin

Szakonyi Károly: Adáshiba - Bódog

Szörényi-Bródy: Kőműves Kelemen - A vándor

Tolsztoj-Horvai I.-Németh L.: Karenina Anna - Karenin

Tolsztoj-Piscator: Háború és béke - Bolkonszkij herceg, később az öreg Bolkonszkij

Thurzó Gábor: Záróra - Bors Dezső

Williams: Macska a forró bádogtetőn - Atyus

  

Díjai és kitüntetései

Kiváló művész (1963)

Cannes-i filmfesztivál legjobb férfi alakítás díja - 1964

Kossuth-díj (1965)

 

Források:

Medveczky Attila: 110 éve született Páger Antal

Skaper Brigitta: Magyar filmsztárok a két világháború közötti Magyarországon

Filkatalógus

The Internet Movie Database

Színészkönyvtár

Wikipédia

 

Kucsora István