111 éve, 1899. január 29-én született Páger Antal
A Villa Negra nem apácazárda… 111 éve, 1899. január 29-én született Páger Antal
"Engem sem libériás inas szolgált ki akkor, amikor a világot megpillantottam és bár akkoriban nem volt hiány cipőtalpakban, mégis sokat szaladgáltam mezítláb. Nem csoda tehát, ha szívesen játszom úgy színházakban, mint filmen olyan hősöket, akik a maguk erejéből és tehetségéből emelték fel magukat a magasabb kultúrába és jobb anyagi viszonyok közé"
Iparoscsaládban született Makón, apja csizmadia volt. Hét testvére közül négy korán meghalt. Gyermekkorában a zene és a festészet érdekelte, később fordult a színház felé. Édesanyja, Czimbrik Rozália jegyszedőként dolgozott az egykori makói Hollósy Kornélia színháznál, és gyakran elvitte magával Tóni fiát a színházba. A kis Antal eleven, éles eszű, rendkívül gyors felfogóképességű gyermekként tágra nyílt szemekkel gyönyörködött az operettekben, népszínművekben. A család szerény anyagi lehetőségei miatt neki magának is ki kellett vennie a részét az értékteremtő munkából. „Végig dolgoztam az egész gyermekkoromat, hogy legyen ruhám és tandíjam, úgy hogy én voltam szerelő, szereltem Piano arató gépeket Glück Samunál, majd következő évben cséplőgéphez mentem munkásnak, summásnak, ahol fél részt kaptam, hordtam a rudast meg a pelyvát, és 14-15 évesen cipeltem a búzás zsákokat. A parasztokkal együtt a kazal tetején ugyanazt a munkát végeztem, mint ők Ugyanúgy viselkedtem és éltem, mint ők.” Tisztességét mutatja, hogy gyermekkorában Makón, a Szent János téren talált egy százkoronás bankjegyet, melyet az egyik köztiszteletben álló iparosmester, Kucses Imre műbútorasztalos segédje vesztett el. A pénzt Páger Antal hiánytalanul visszajuttatta a károsultnak. A makói Csanád Vezér Főgimnáziumban 1918. június 15-én érettségizett. Főleg a humán tárgyakban jeleskedett. Hoffman János tanára inspirálására a legjobb rajzolók közé tartozott, későbbi életének alakulását ez a sajátos tehetsége jelentősen meghatározta. Csizmadia apja nem pártolta fia művészi érdeklődését, összetörte hegedűjét és festőállványát is (Páger 45 évig nem vett újra ecsetet kezébe). Az esetről a művész így emlékezett: „Egy iskolatársamnak volt hegedűje, kértem, mutasson meg néhány alapfogást. Kölcsön is kaptam a hangszert. Hazavittem, bementem az udvaron lévő fáskamrába, ott próbáltam pengetni a húrokat, nehogy valaki meghallja. Belőlem jó hegedűs lehetett volna, de az apám széttörte a fejemen a hegedűt".
Az első világháború alatt Olaszországban szolgált és kadét őrmesterként szerelt le. Katonaság után Budapesten beiratkozott a tudományegyetem jogi fakultására: „azért a jogra, mert ott a folyosón, ahol ácsorogtunk, mindenütt sokan álltak, csak egy ablak előtt nem állt senki, s ennél a jogra lehetett beiratkozni De bizony még a beiratkozás költségeit is a barátok adták össze, mert nekem egy vasam sem volt.” Az elhatározást finanszírozandó lakatossegédként dolgozott, majd aratómunkásnak állt, hogy a leendő tandíjára valót összeszedje. A tanévnyitóig visszautazott Makóra, ahol szórakozásból részt vett néhány műkedvelő színielőadáson. Az egyik előadást követően felkereste a székesfehérvári színház titkára, és felajánlotta neki, hogy menjen el Fehérvárra színésznek.
Így első társulata Székesfehérvárhoz kötötte (1919-1922), majd játszott Kecskeméten (1922-1924), Pécsett (1924-1925). Nagyváradon egy évadon keresztül, az 1925-1926-os évben lépett fel, majd 1926-1930 között a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. Szegedről Beöthy hívta 1931-ben Budapestre, ahol kezdetben az Andrássy úti Színházban, majd a Magyar Színházban töltött el egy-egy munkával teli évadot. Hamarosan sztárnak számított: 1937 és 1939 között a Vígszínházban akkoriban horribilisnak számító gázsit, fellépésenként 250 pengőt kapott.
A színházi szerepek mellett kedvelté vált a filmszakmában is. 1932-ben lépett először a felvevőgép elé. Kabos Gyulával és Dayka Margittal a főszerepben eljátszotta a "Piri mindent tud" című film egyik főszerepét, ám a film óriásit bukott. Úgy gondolta, hogy többé már senkinek nem kell a filmszakmában. Végül több mint kétszáz filmet, tévéjátékot forgatott élete során. Megsokasodott filmszerepei közepette végezte színpadi feladatait. Pontos, korrekt munkáját, ugyanakkor hallatlan mély belső átéléssel megformált szerepeit megszerette a filmszakma, s a közönség kedvencévé is vált, így egyre több filmes feladatot kapott. „Az volt az egyetlen politikám, hogy kemény vonásokkal megmutassam a lenn hagyottakat, akik közül való vagyok, hogy a kisemmizettek lássák bennem és alakításaimban, hogy ők is valakik, hogy ővelük, őbennük lehet hősöket állítani a magyar színpadra és filmre” 1939. december 17-én a Délvidéki Független Hírlapnak nyilatkozta: "Világéletemben mindig megelégedett ember voltam. Mindig beértem azzal, ami van... az ember szeresse a munkát, szeressen keményen dolgozni minden fillérért..., nem utolsó dolog, ha nyugodtan alhatunk éjszaka és mindig tiszta bátorsággal tudunk más ember szemébe nézni Jó érzés az is, ha minél több ember tartja rólunk, hogy nem tudunk még a légynek sem ártani, és végül úgy, hogy soha senki sem sajnálhasson". Az 1944 előtti filmek egyik legtöbbet foglalkoztatott színészeinek egyike volt. "Rengeteget dolgoztam, de megkértem, és meg is adták, ami kijárt." - vallotta egy riporteri kérdésre. A magyar filmgyártás akkori rendszere, a kevés próbával, tökéletes alakításokat, és kevés korrektúrát, új felvételt igénylő színészi munkát értékelte a leginkább, mert egy-egy felvétel elhúzódása a magas kauciók, és stúdióbérlési felárak folytán jóval nagyobb előállítási költséget jelentettek, így a kezdők bizonytalankodására nem, vagy csak alig volt lehetőség. A filmvállalkozók inkább vállalták a magasabb, ún. "sztár-gázsit" is, mint a néhány napos felvételcsúszást. Talán ennek a rendszernek köszönhetően jelentek meg annyiszor a filmvásznon az akkori legnagyobb színészeink, így közöttük Páger Antal is.
1933-ban ismerkedett meg feleségével, Komár Juliskával, akivel rövidesen házasságot kötött. Ekkor vették meg a Páger-villát, majd itt születtek meg lányai, Judit (1940) és Júlia (1942).
A háború előtt a művészvilágban a jobboldali nézeteket képviselt, antiszemita művekben is szerepet vállalt. Páger Antalnak számos tisztelője akadt, de a forrásokat olvasva az derül ki, hogy benne főként a színészt értékelték. Ő maga is elutasította a „sztár” titulust, és kifejezetten arra törekedett, hogy a közönségben az intellektuális művész imázsát tudatosítsa. A korszak végére azonban politikai okok miatt is sikerült növelnie népszerűségét, amint egy olvasói levélből is kiderül. Ez a hírhedtté vált Őrségváltás losonci sikeréről számolt be, s arról, hogy a vetítésen Páger egyes jeleneteit tapsvihar kísérte. Az elragadtatott szerző szerint minél több hasonló tárgyú filmre lenne szükség, és ezek főszerepét minden esetben Páger Antalnak kellene eljátszania. Egyik pártba sem lépett be, de színészi hírneve botlásait is felnagyította. A művész 1943-tól kezdődően alaptalan vádak, rágalmazások sorozatát kapta a sajtótól. Nyilatkozataiból csak töredékrészleteket közöltek, amely éppen belefért egy-egy szerkesztői szoba koncepcióiba. Valósággal versenyt rendeztek az újságírók, hogy ki tud nagyobb hazugságot kitalálni és tálalni a művész ellen. Ebben a légkörben egyedül a Kis Újság maradt mértékletes és tárgyilagos. 1943. január 21-i számában a következő tudósítás jelent meg: „Köztudomású, hogy a művész semmiféle politikai pártnak sem tagja, az irodalmi esten is csak úgy lépett fel, hogy a belépőjegyek árából származó tiszta hasznot - a teljes bevételt - a Vöröskeresztnek szolgáltatják be..." Páger Antal a nyilas uralom idején humánus érzésektől vezéreltetve messzemenőkig igyekezett a környezetében lévő üldözött zsidó ismerősein, orvosokon, ügyvédeken és színészeken segíteni. Dr. Zágon Andrásról, (aki két lánya, Juliska és Judit születésénél közreműködött) a megbélyegző sárga Dávid-csillagot ő szedte le. A művész felesége gyakran instanciázott Jaross Andor belügyminiszternél, hogy a bajba jutott aknak menleveleket szerezzen. Mindez az akkori szituációban csak titokban mehetett. 1944. augusztus 20-án családjával elhagyni kényszerült a fővárost, és vidéken telepedett le, majd az orosz intervenciós erők offenzívája után, 1945. március 28-ról 29-re virradó éjjel lépte át az osztrák határt.
1945 július 18-án belügyminiszteri rendelettel mind a 112 filmjét irredentizmus vádjával indexre tették és megtiltották azok további forgalmazását. Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága a budai Orbán-hegyi Páger-villát Balázs Béla filmesztéta, írórendezőnek és az őket kiszolgáló személyzetnek utalta ki. Ha itthon marad, ezer ürügyet találták volna elhallgattatására. Az itthon maradott művészek közül meghurcolták Vízváry Mariskát, Kiss Ferencet, Kiss Manyit és sokan másokat. Népellenes bűnösként kezelték Dohnányi Ernőt, a világhírű magyar zongoraművészt, korának egyik legegyetemesebb muzsikusát. Mint háborús bűnöst kikérték a Szövetségesektől Szeleczky Zitát, Muráti Lilit és Páger Antalt is.
1948. január 24-én - két évi ausztriai és hét hónapi franciaországi tartózkodás után - Argentínában telepedett le. Buenos Airesben festő-grafikusként dolgozott. Önálló tárlata volt Venezuelában, Brazíliában a Sao Pauló-i Biennálén pedig 45 képpel szerepelt. 1948-54 között az argentínai Magyar Színjátszó Társaság vezetője volt. 1951-ben megkapta az argentin állampolgárságot. 1954. augusztus 14-én a Buenos Aires-i Casa de Catalunya színháznál az ő rendezésével, díszlettervezésével és főszereplésével bemutatták Curt Goetz A montevideoi ház c. színdarabját. Az 1955-ös évtől kezdődően csak vendégjátékokon vett részt. Még Argentínában belekezdett önéletrajzi kötetének írásába, amely máig nem jelent meg.
Szíve azonban hazahúzta, és amikor Kállai Gyula kulturális miniszterhelyettes 9 pontos hazatérési ajánlatot tett neki, eldöntötte, vi sszajön. Megígérte neki, hogy rehabilitálják, visszakapja ingatlanait, képességeinek megfelelő állást és teljes költségtérítést is biztosítottak számára. A hazahívási procedúra másfél évig tartott. Nehezen szánta rá magát a hazatérésre, rettegett a büntetéstől és megaláztatástól. Páger hazatérését segítette az a körülmény is, hogy 1955-ben, a háború végét „felszabadulásként” ünneplő 10. évfordulón amnesztiát hirdettek. Egyébként börtön várt volna rá. Hazatérése után a népbíróság is úgy ítélte, semmilyen bűntettet nem követett el. Repülőgépe ugyancsak viharos évben, 1956-ban augusztus 30-án landolt Ferihegyen. Neje és kisebbik lánya, Juliska, Dél-Amerikában maradt, Judit lánya azonban hazaköltözött Magyarországra. Hazatérése után egyes színésztársai megvetették, a rendszer kedvencei, Major Tamás és Keleti Márton szóba sem álltak vele. Művészetét nagyra tartó kollégái azonban mellé álltak.. A hazatelepülése a kommunista kulturális diplomácia sikere volt.
Hamar kiderült, hogy népszerűsége múlhatatlan. Első színházi fellépésén, Molnár Ferenc Hattyújában a gyagyás nagyherceget játszotta. Amikor megjelent, őrjöngő tapsorkán fogadta. Második fénykorában több mint száz tévéjáték és film főszerepét játszotta el, miközben szinte haláláig a Vígszínház színpadán volt, utoljára a Kőműves Kelemen Vándorának énekes-táncos szerepében láthatta a közönség. Visszakapta egykori villáját, újra megnősült, második felesége Szilágyi Bea (1908-1987) lett. A budai Orbán-hegyi egykori Páger-villára nem lehetett ráismerni. Széttördelték az ajtókat, ablakokat. A házból szinte minden mozgathatót elvittek, még a tető nagy részét is lebontották. A súlyos károkat szenvedett Páger-villa részleges lakhatóvá tétele, majd eredeti állapotba történő visszaállítása több mint 3 évbe került, addig a művész a Hotel Gellért lakója volt. 1956 decemberében a művészt a Gellért Szállóban telefonon felhívta Edward T. Wailes, az USA magyarországi követe: „Művész Úr! Maga még itt van? Küldök kocsit Önért, menjen kérem vissza Amerikába.” Páger Antal azt válaszolta: "Vészterhes időket élünk, kétségtelen, bármi legyen az én egyéni sorsom, akkor sem hagyom el újból a hazám at. Egyébként köszönöm a figyelmességét Excellenciás Úr!”
A ’60-as évek elejétől karrierje újra felfele indul. 1961-ben a Vígszínház mutatta be Molnár Ferenc Játék a kastélyban c. vígjátékát, Turai szerepében jelentős sikert aratott. 1965-ben Henrik Ibsen John Gábriel Borkman színművében a címszerepet játszotta, 1967-ben Tenesse Williams Macska a forró tetőn drámájában Atyus megformálásában a gesztusok felülmúlhatatlansága tükröződött. A Pesti Színházban 1970-ben került színre Szakonyi Károly Adáshiba c. komédiája (partnere Bulla Elma volt). 1974-ben mutatták be Aldo Nicolai Hárman a padon c. darabját Bilicsi Tivadar, Bulla Elma és Páger alakításában. Páger Antal művészetét elismerték itthon és külföldön egyaránt. Klasszikus és modern darabokban, tragédiában, komédiában, groteszkben egyaránt kiválóan alakított. Számtalan kisembert formált meg hitelesen, naturalizmusba hajló parasztábrázolása újdonságnak számított. Időskori szerepei mély humánumot sugároztak. A hatvanas évek elejétől több magyar filmsiker részese volt: Dálnoki Miklós Béla szerepét játszotta a Honfoglalás című filmben, Kéri építészmérnököt a Fűre lépni szabad-ban, Elnök Jóskát a Húsz órában, Tamburás szerepét a Hattyúdalban. „A kritikusok nem szerették filmet, mert nézhető volt. Nem tűnt eléggé szocialista realistának. Dobo zy Imre író kitalált egy kedves történetet, remekül játszható, életrevaló karaktereket teremtett, akik az épülőfélben lévő József Attila-lakótelep árnyékában élnek. Sorsukat hamarosan megpecsételik a sokasodó panelházak, de addig is együtt vannak. Szeretik az életet, a szabadságot, függetlenek.” (Sztankay István) 1964-ben a cannes-i filmfesztiválon a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat kapta - megosztva Ugo Tognazzival - Vajkay Ákos megformálásáért Ranódy László Pacsirta című filmjében.
1975-ben Makón járt, kerekasztal-beszélgetést tartott a József Attila Könyvtárban színészi hitvallásáról. Ekkor mondta: „Egy színésznek nincs kora, egy művésznek mindig meg kell újulnia. Én nagyon szemérmes vagyok ezzel a pályával szemben, és nagy hódolattal és nagy alázattal csinálom ezt a pályát, és én nem tudok nyugdíjba menni, mert én azt a szót, hogy nyugdíjas, ezt a címet eltaszítom magamtól. Valószínű, ú gy fogok hazamenni egyszer, hogy a második felvonásnál abbahagyom a játékot, és soha többé nem megyek vissza. Ez lesz az én nyugdíjazásom. Kegyetlen pálya ez, kegyetlenül kell bánni vele, néha önmagunkkal is. Az élet minden formáját és kegyetlenségét felhasználjuk, de csak lélekkel szabad csinálni. Ezer és ezer ember él bennünk. Az életnek ez a drámai része. A művész az, aki képes kiszakítani az embereket a napi életritmusból, és képes átadni saját érzelmeit. Ez a mi harcunk, hogy azt akarjuk, hogy ez mindig a legjobban sikerüljön, de ez nem mindig lehetséges. Mert hiszen mindent az életből játszunk el.” 1986. október 4-én lépett fel a felújított szegedi Nemzeti Színház gálaműsorában. Senki sem sejtette, hogy élete végéhez közeledik. 1986. december 12-én Sarkadi Imre Elveszett paradicsom c. darabjában Sebők professzort játszotta. A felvétel félbe maradt, s kollegáinak kellemes víkendet kívánt.
1986. december 14-én, délután otthon készült az esti előadásra. Ebéd után érezte, hogy hőemelkedése van. Szólt feleségének, hogy nem érzi jól magát, és aggódott, hogy rendbe jöjjön az esti előadásra. Hamarosan felszökött a láza és nem használt a gyógyszeres lázcsillapítás sem. Orvos jött hozzá. Végül úgy döntött, hogy lemondja az esti előadást. Mentővel a Kútvölgyi kórházba szállították, de egy óra múlva visszaadta lelkét Teremtőjének. 87 éves volt. Még aznap este megszólalt a tv-ben Laurence Olivier szinkronhangjaként. 200 játékfilm végtelenbe nyúló celluloid-csíkja őrzi alakításait. Tisztelői, kollegái 1986. december 30-án vettek tőle búcsút a Farkasréti temetőben.
Örök világosság fényeskedjék neki a mennyei színpadon!
Filmjei (nem teljes felsorolás)
1986 - Elveszett paradicsom Zoltán apja 1985 - Higgyetek nekem! Grósz 1985 - A vén bakancsos és fia, a huszár Mihály 1985 – Eltüsszentett birodalom Szépapó 1984 - Különös házasság Medve doktor 1984 - Legyél te is Bonca! Tóni bácsi 1983 - Szent Kristóf kápolnája színész 1983 – Boszorkányszombat az öreg ember 1983 - Mennyei seregek Lippay püspök 1982 - "Társkeresés N. 1463" Hajnóczki Márton 1981 - A messziröl jött ember (TV) Jácint 1980 - Circus Maximus Máté professzor 1980 - Wiener Walzer (TV) Államügyész 1980 - Két történet a félmúltból színész 1980 - A nagy ékszerész (TV) színész 1979 - Anyám könnyű álmot ígér színész 1979 - Mese habbal Miniszter úr 1979 - A téglafal mögött öregember 1979 - Mesterházi Lajos: A Zebegényiek színész 1978 - Keménykalap és krumpliorr Leopoldi 1978 - Tengerre néző cellák (TV) színész 1978 - Az elefánt (TV) Molnár Antal 1978 - A zebegényiek (TV) Nagypapa 1978 - Philemon és Baucis Öregember 1978 - Drága kisfiam Béla 1978 - Becsület TV színész 1978 - Csupa öröm az élet TV színész 1978 - Hoci-nesze TV színész 1978 - Kutyakomédia TV színész 1978 - Van protekciója? (TV) színész 1978 - Lakótársak TV színész 1977 - Haszontalanok (TV) Tóni bácsi 1976 – Haszontalanok színész 1976 - Fekete gyémántok Thibald herceg 1976 – Magnóliakert színész 1975 - Vivát Benyovszky! Hanszky 1975 - A peleskei nótárius Nagyzajtai Zajtay István 1975 - Ballagó idő színész 1975 - Barátom, Bonca! Vak férfi 1974 - Méz a kés hegyén A kaposi nagypapa 1974 - Jelbeszéd Balogh nagybácsi 1973 - És mégis mozog a föld (TV) Decséry 1973 - A magyar ugaron Bíró 1972 - Nápolyt látni, és... színész 1972 - Bob herceg Tom apó 1972 - Fuss, hogy utolérjenek! Tanár úr 1972 - Nyulak a ruhatárban Apuka, Dávid Rudolf 1971 – Rézpillangó Cézár 1971 - A fekete város Bibók Vince, Zsiga apja 1971 – Uborkafa színész 1971 - "Villa a Lidón" TV mini-sorozat Dr. Amadeo Zenzi 1970 - Tizennégy vértanú Aulich Lajos 1970 - A revizor Anton Antonovics 1970 - "A 0416-os szökevény" TV mini-sorozat színész 1970 - Hatholdas rózsakert Lajos bácsi 1969 - Komédia a tetőn Tolvaj 1969 - Pokolrév Professzor 1969 - Isten hozta, őrnagy úr! Tónay, plébános 1969 - A varázsló Csilicsala bácsi 1968 - A beszélő köntös Lestyák Mátyás 1968 - Kártyavár Pukner professzor 1968 - A bíró és a hóhér (TV) Barlach 1967 - Egy nap a paradicsomban színész 1967 - Baleset színész 1967 - A kártyavár Puckner 1967 - Tanulmány a nőkről Gegucz Bálint 1966 - Édes és keserű színész 1966 - Ketten haltak meg Reményi 1966 - Az orvos halála Weisz doktor 1966 – Utószezon Kerekes 1965 - A kőszívű ember fiai Öreg Pál 1965 – Iszony Nelli apja 1964 - Szeptember (TV) színész 1964 - Ezer év Dr. Ludányi 1964 - "Vízivárosi nyár" TV mini-sorozat Dr. Gál 1964 - Rab Ráby II. József 1964 - Húsz óra Jóska 1964 - Világos feladja színész 1964 - Az idegen ember (TV) színész 1963 - Fotó Háber Rendőr ezredes 1963 - Bálvány Márton bácsi, foaknász 1963 - Isten öszi csillaga Király Sándor 1963 – Pacsirta Vajkay Ákos 1963 – Hattyúdal Tamburás 1962 - Esős vasárnap Ági apja 1962 - Az utolsó vacsora Dánusz Richárd, gyáros 1962 - Húsz évre egymástól Sándor 1962 - Mici néni két élete Gál Alfréd 1962 - Isten őszi csillaga Király Sándor 1962 - Elveszett paradicsom Sebők Imre 1962 - Felmegyek a miniszterhez Balogh Bódog 1961 - Nem ér a nevem Pintér 1961 - Megöltek egy lányt Salgó 1961 - Katonazene Riedl ezredes 1960 – Zápor Pató 1960 - Fűre lépni szabad Kéri, a lakásügyi bürokrata 1960 - Az arc nélküli város Zách Kornél 1960 - Kálvária Tóth Sándor, Gizi apja 1960 - Merénylet Havel, nyugdijas nyomozo 1960 - Az utolsó pillanat színész 1960 - A Noszty fiú esete Tóth Marival Tóth Mihály 1959 - Próbáld meg daddy! (TV) Mike Merwyn 1959 - Akiket a pacsirta elkísér Tanító 1959 – Tegnap Mácsay 1958 - Don Juan legutolsó kalandja Leporello 1958 – Sóbálvány Mohai doktor 1957 - Dani Mozdonyvezeto 1957 - A tettes ismeretlen Miklósi 1957 - A nagyrozsdási eset Barka Sándor borellenőr 1944 – Az első Balogh István halászmester 1944 - Egy nap a világ Tamás 1943 – Aranypáva Forintos Mátyás 1943 - Kettesben Pávay Szilárd,igazgató 1942 - Szép csillag Avar János 1942 - Szerető fia, Péter Balogh Péter 1942 – Őrségváltás Takács Péter 1942 – Házasság Dr. Szabó, Mária férje 1942 - A harmincadik Tanító 1942 – Férfihűség Sándorffy Péter 1942 – Fráter Lóránd Fráter Lóránd 1941 - Háry János Háry János 1941 – András színész 1941 - Miért? Péter 1941 - Egy éjszaka Erdélyben II. József 1941 - Régi keringő Dudva Mihály 1941 - Szüts Mara házassága Simaházi Tamás 1941 - Doktor Kovács István forgatókönyvíró – Doktor Kovács István 1941 - Végre... Horváth Péter főmérnök 1941 - Eladó birtok Marjánszky Mihály 1941 - A szűz és gödölye Szélhámos festő 1941 – András Laczkó András 1941 - Beáta és az ördög Martino gróf 1941 – Miért? Péter 1940 - Zárt tárgyalás Dr. Benedek Gábor ügyvéd 1940 - Jöjjön elsején! Árvay úr 1940 - Erdélyi kastély Monostory Ádám gróf 1940 - Igen vagy nem? Id Péteri János 1940 - Hazajáró lélek Török Ágoston 1940 - Zárt tárgyalás színész 1940 - A nőnek mindig sikerül Pista 1939 - Keserü mézeshetek színész 1939 - Menschen vom Varieté színész 1939 - A varieté csillagai Keats 1939 – Bors István Bors István 1939 - A miniszter barátja Kovács János 1939 – Földindulás Kántor János 1939 - Szervusz Péter! Tamás Endre/Tornay Péter 1939 – Fehérvári huszárok Onódy István 1938 – Rozmaring Kery István 1938 – Beszállásolás Dr Tibor Tibor ügyvéd 1938 - Nehéz apának lenni Ifj.Korössy Pál 1938 - Megvédtem egy asszonyt Bory Péter,mérnök 1938 – Szívet szívért színész 1938 - Döntő pillanat Bálint Gábor 1938 – Azurexpress Rák Tamás, tanár 1938 - Péntek Rézi Dr. Gerleszegi Gerle Géza 1938 - Magdát kicsapják Alfred Harvey 1937 - Az ember néha téved Pákay András 1937 - Rád bízom a feleségem Péter, vezérigazgató 1937 - A férfi mind őrült Jónás 1937 - Egy lány elindul Brigi,Lombék fia 1937 - Édes a bosszú Walter Ákos 1937 - Pesti mese Kubik 1937 - Hotel Kikelet Földi Péter 1936 – Évforduló Dr. Gergely Péter tanársegéd 1936 - Havi 200 fix Tavaszi Mátyás, gyógyszerész 1935 - Édes mostoha Hargittay András báró 1935 - Köszönöm, hogy elgázolt Asztalos Péter 1935 - Az okos mama Kállay Zolkó, földbirtokos, Kató férje 1934 – Emmy Pálóczy 1934 – Búzavirág Síró János 1934 - Barátságos arcot kérek! Bodrogi 1932 - Ítél a Balaton Jani, Kovács fogadott fia 1932 - Csókolj meg, édes! Keszeg András 1932 - Piri mindent tud Fodor L. Árpád,háztulajdonos Főbb színpadi szerepei Aldo Nikolaj: Hárman a padon - Lapaglia Benatzky: Az esernyős király - Percy D’Avencourt Bókay János: A feleség - Zoltán Csehov: Három nővér - Csebutikin Hunyady Sándor: Bors István - maga Bors István Kodolányi János: Földindulás - Kántor János Kohout: Ilyen nagy szerelem - Taláros úr Mesterházi Lajos: A tizenegyedik parancsolat - Az író Mrozek: Tangó - Eugeniusz Molnár Ferenc: Liliom - Liliomfi Molnár Ferenc: Játék a kastélyban - Turai Nash: Az esőcsináló - Starbuck Offenbach: Orfeusz az alvilágban - Styx Jankó Shaw: Szent Johanna - Dauphin Szakonyi Károly: Adáshiba - Bódog Szörényi-Bródy: Kőműves Kelemen - A vándor Tolsztoj-Horvai I.-Németh L.: Karenina Anna - Karenin Tolsztoj-Piscator: Háború és béke - Bolkonszkij herceg, később az öreg Bolkonszkij Thurzó Gábor: Záróra - Bors Dezső Williams: Macska a forró bádogtetőn - Atyus Díjai és kitüntetései Kiváló művész (1963) Cannes-i filmfesztivál legjobb férfi alakítás díja - 1964 Kossuth-díj (1965)
Források: Medveczky Attila: 110 éve született Páger Antal Skaper Brigitta: Magyar filmsztárok a két világháború közötti Magyarországon Filkatalógus The Internet Movie Database Színészkönyvtár Wikipédia
Kucsora István |
Helyi videó
Központi videók
ESEMÉNYNAPTÁR







































